A titánötvözetek három mátrixszerkezettel rendelkeznek: az ipari tisztaságú titán három osztályba sorolható: TA1, TA2 és TA3 szennyeződéstartalma szerint. Ennek a háromféle ipari tiszta titánnak az intersticiális szennyező elemei fokozatosan nőnek, így mechanikai szilárdságuk és keménységük is nő. Amint lépésről lépésre növekszik, ennek megfelelően csökken a plaszticitás és a szívósság.
Az iparban általánosan használt ipari tiszta titán a TA2, mérsékelt korrózióállósága és átfogó mechanikai tulajdonságai miatt. A TA3 akkor használható, ha magasabb kopásállósági és szilárdsági követelményekre van szükség. A TA1 akkor használható, ha jobb formázási teljesítményre van szükség.
A nemzeti szabványban szereplő TA1, TA2 és TA3 megfelel a Gr0, Gr1 és Gr2 az UNS-ben.
A TA1 és TA2 jó alacsony hőmérsékleti szívóssággal és nagy szilárdsággal rendelkezik alacsony hőmérsékleten, ha a vastartalom ω 0.095%, az ω oxigéntartalom 0.{{10} }8%, a hidrogéntartalom ω 0,0009%, az ω nitrogéntartalom pedig 0,0062%, és alacsony hőmérsékletű szerkezeti anyagként használható -253 fok alatt.
A TA1 és TA2 osztályok kémiai összetételének meg kell felelnie a GB3620-83 megfelelő rendelkezéseinek. A burkolófém kémiai összetételének meg kell felelnie a JISH4600 előírásainak. Az Egyesült Államok jóval korábban kutatta és indította el a kompozit anyagok ipari gyártását, mint hazánk. Azonban az ASTMA263 „Korrózióálló krómacél kompozit acéllemez specifikációja”, ASTMA264 „Króm-nikkel rozsdamentes acél kompozit acéllemez specifikációja”, ASTMA265 „Nikkel és nikkelötvözet kompozit acéllemez specifikációja”, ASTMB898 és „Specification for Active and Korrózióálló fém kompozit lemez", a burkolóanyag a Az előírások csak azt írják elő, hogy az anyagok kémiai összetételének meg kell felelnie a megfelelő anyagszabványok követelményeinek.
