A karima és a borda méretei befolyásolják, hogy a szerkezeti elem mennyire ellenálló a különböző erőkkel szemben. Egy épület szerkezete többféle, gyakoriságukban és intenzitásukban változó erőhatásoknak van kitéve. A potenciálisan végzetes és költséges következmények elkerülése érdekében a vázszerkezetnek mindegyikkel szemben ellenállónak kell lennie.
Öt fő erőnek kell ellenállnia a szerkezeti gerendának:
Hajlítás:A húzó- és nyomófeszültség együttesen hajlítónyomatékot hoz létre. Hajlítási hiba akkor keletkezik, ha a húzó- és nyomóerők meghaladják a gerenda folyáshatárát.
Hosszirányú kihajlás:Amikor a torziós igénybevétel miatti hirtelen alakváltozás a gerenda deformálódását okozza. Ez gyakrabban fordul elő, ha oszlopként orientálják. A karimák fontos szempont.
Elhajlás:Az elhajlás az a mérték, amelyet a szerkezeti gerenda meghajol vagy meghajlik, amikor terhelést fejtenek ki a hosszára. Az elhajlás mértéke minimálisra csökkenthető, ha a szerkezeti gerendához megfelelő vastagságú acélt használunk.
Feszültség:A gerendák húzó és nyújtó erőknek vannak kitéve. A megfelelő szalagvastagság megválasztásával csökkenthető a hullámzás vagy a kihajlás esélye.
Rezgés:A kompresszorok, szivattyúk és motorok helyszíni használata vibrációt okoz. Ennek a dinamikus erőnek az ellensúlyozására merevebb és nagyobb tömegű gerendákat kell használni.
A szerkezeti gerenda nem egyenletes keresztmetszete úgy van kialakítva, hogy túlzott terhelés hatására elhajoljon vagy meghajoljon, szemben a kihajlással.
